A kommunális és építményadó, a telekadó és az üdülők idegenforgalmi adója után jön a vagyonadó, ami nem egyéb egységes ingatlansarcnál. A szakértők szerint az önkormányzatok nincsenek felkészülve a behajtásra, miközben az újabb terhek családok ezreinek a megélhetését veszélyeztetik.

Az új adócsomagtól az idén 150-180 milliárdos többletbevételt remél a kormány. Az egységesített és kiszélesített vagyonadó ebből százmilliárd forintot kapna. Mivel a lakosság vagyona javarészt ingatlanban fekszik, ingatlanadóról lehet csak szó, de a kabinet még nem döntötte el, hogy területalapú vagy értékalapú lesz-e kiszámításának módja.

"A négyzetméter-alapú számítás kifejezetten igazságtalan lenne. Száz négyzetméteres düledező házért nem lehet ugyanannyit fizetni, mint egy száz négyzetméteres palotáért. Az értékalapú számítás problémája pedig az, hogy az ingatlan forgalmi értékét nem lehet pontosan megállapítani. Adatbázis nincs, az értékbecslés drága. Még az is elképzelhető, hogy többe kerülne a leves, mint a hús" - mondta lapunknak Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója. Szerinte az lenne a megoldás, ha a megfizetett vagyonadó leírható lenne a személyi jövedelemadóból.

A kormány azonban semmilyen szakmai érvet nem fogad el, és a szakmai javaslatokat sem hallgatták meg - jelentette ki Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára. "Hároméves előkészületekre lenne szükség a vagyonadó bevezetéséhez. Minimum ennyi idő kellene az adatbázis, a jogszabályi keretek és az ellenőrizhetőség megteremtéséhez" - mondta Kispál Sándor. Egy biztos: az új adó beszedése az önkormányzatokra hárul, amelyeknél erre egyetlen feltétel sem adott. "Az önkormányzatokat utólag tájékoztatták, nincsenek felkészülve az új adó behajtására, és nem is értünk egyet a lakossági terhek növelésével" - jelentette ki Gémesi György, Gödöllő polgármestere. A szakértői becslések szerint az évi egyszázalékos vagyonadó egy harmincmilliós ingatlannál havi 25 ezer forint többletterhet róna a családokra, amit a válságos időkben többségük biztosan nem tud kifizetni. Ráadásul a vagyonadót annak a luxusadónak a mintájára tervezték, amelyet az Alkotmánybíróság tavaly december 15-én megsemmisített, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a jogorvoslatra is csak formális lehetőséget biztosított volna az új adószabályozás.

Szarvas Szilveszter
Magyar Hírlap